A tegnapi napon egy kicsit el voltunk keseredve, hogy Ezüstcsepp még nagyon gyenge és nem tudtuk elképzelni, hogy hogyan lesz ebből járás. Hát mintha érezte volna a kis Drágánk, hogy bánatosak vagyunk, mert ma úgy össze szedte magát, hogy csak ámultunk! Ma reggel 9-re várt minket a terápiával Erica. Ezüstcsepp nagyon megkedvelte őt! Erica nagyon jól ért a gyerekek nyelvén! Még akkor is, ha Ezüstcseppel nem nagyon értik meg egymást. Erica egy tündéri egyéniség. Szóval, ma a terápia elején megint a futópadra állította Ezüstcseppet és ma gyönyörűen ment rajta és 6 percig bírta is. A tegnapihoz képest, ez nagy előre lépés volt! Aztán ismét az a gép következett, ahol ki kell nyomja magát. A legnehezebb fokozatra állította Erica és 50-szer tudta kinyomni magát Ezüstcsepp, ami a tegnapi duplája, úgy, hogy nem volt ilyen nehéz fokozatra állítva. Ezüstcsepp könnyedén és jókedvűen csinálta végig az egészet. Aztán bottal is járt, majd az asztalnál az oldalazást gyakorolták miközben Thomas puzzle-t raktak ki. A végén pedig a jól megérdemelt biciklizés következett.

Nagyon megdicsértük Ezüstcseppet, mert hihetetlenül kitartóan, nagy akarattal dolgozott ma és meg is volt az eredménye. Miután ma is nagyon hideg volt a kórházban ezért a terápia után - mivel  kicsivel több mint egy óránk volt  a busz érkezéséig - felmentünk a tetőkertbe kicsit melegedni. Ma itt St.Louisban 44 fok volt. A kertben viszont hihetetlenül jól esett mindhármunknak felmelegedni, mert már szó szerint át voltunk fagyva. A melegedés után természetesen nem maradhatott el a játszószoba látogatása, ahol persze a Thomas terepasztalé volt a főszerep. Ezüstcsepp élvezte nagyon a délelőttöt és miután beült az autóba, ami haza hozott minket, el is aludt a fáradtságtól.

Az ebéd után az apájával focimeccset néztek, az EB elődöntőt - Olaszország-Németország - összecsapást. Sajnos nem az a csapat nyert, akinek ők szurkoltak, de azért nem voltak elkeseredve szerencsére. Ezüstcsepp a meccs végét már nem látta, mert addigra már apája mellett az igazak álmát aludta. :-)

A szállásunkon van egy kosárlabda terem, ahol van egy gyerek méretű kosárpalánk is. Ezüstcsepp ott kosarazott délután, amit nagyon élvezett. Utána, mivel ma nagyon ügyesen dolgozott és amúgy elfogyott itthon a készletünk, fagyit kellett vásárolnunk a szemben lévő szupermarketban. Itt Amerikában mindenki nagy szívószálas pohárral közlekedik, amiben az italát szállítja. Ezüstcsepp meglátott egy ilyen darabot a szupermarketben Thomas-os kiadásban. Természetesen nem kellett sokáig fűznie, hogy megvegyem neki. Nagy volt az öröm, azóta ebből iszik. :-)))