Ez a nap nem úgy sikerült, ahogy terveztük. :-(
Reggel Debbie vitt minket terápiára. Erica volt ma Ezüstcseppel. Rögtön ahogy elkezdték a terápiát, Ezüstcsepp a futószalagon elkezdett sírni. Nem tudtuk, hogy mi a baj. Azt hittük, hogy Jackie-t akarja, mert Ericaval már régen találkozott és Ezüstcsepp igen ragaszkodó, megszerette nagyon Jackie-t. Aztán csak nem akart tornázni, hanem sírt, de nem mondott semmit. Végül kibökte a kis Drágánk, hogy fáj a térdénél. Megnéztük és a belső térdénél lévő műtéti seb teljesen be volt gyulladva, meg volt dagadva szegénynek és nagyon forró volt. Azonnal abbahagytuk a terápiát és Erica gyorsan telefonálgatott, hogy ki az, aki meg tudná nézni. Először lementünk Dr. Dobbs-hoz, akinek az egyik asszisztense megnézte Ezüstcsepp lábát és azt mondta, hogy ő már 25 éve lát ilyen gyulladást és hogy ez normális, nem kell vele semmit csinálni. Erica nem elégedett meg ezzel a válasszal és tovább ment, hogy valaki nézze meg Ezüstcsepp lábacskáját. Szerencsére Dr. Park meg tudta nézni, aki azt mondta, hogy nem olyan vészes, adjunk Ibuprofent és ne jegeljük, de ha bármi van, akkor szóljunk azonnal. (Természetesen kaptunk egy telefonszámot, amit vész esetén hívhatunk). Szerencsére Ezüstcseppnek nincs semmilyen fájdalma, nem lázas és jól érzi magát. Azt mondták, hogy a terápiát folytathatja. Bár mi ezt attól tesszük függővé, hogy mennyire lesz begyulladva holnap a lába, mert ha nagyon, akkor nyilván nem fog terápiára menni, hanem orvosnak kell látnia.
A délután jól telt, Ezüstcsepp sokat pihent és játszott. Debbie-vel és Marioval nagy kártyacsatázás volt, amit nagyon élveztünk. Beszéltük, hogy nagyon fogunk egymásnak hiányozni! Debbie egy hihetetlen kedves és szeretetreméltó teremtés és nagyon megszeretett minket, de természetesen mi is őket. Nehéz lesz az elválás :-((
Az este, azaz most, mert itt este 11 óra van, nem nyugodtunk meg. A pirosság hirtelen elkezdett terjedni és nagyon puffadt Ezüstcsepp lábacskája, valamint nagyon forró. Most próbáljuk elérni az adott számon a segítséget és kitaláljuk, hogy mi legyen. Most éjszaka menjünk még be a kórházba, vagy várjuk meg a reggelt???...... Debbie segít nekünk a kommunikációban, akinek ezért nagyon hálásak vagyunk!