Kicsit megkésve, bizonyos technikai problémák miatt, íme a St.Louisban töltött elmúlt 6 hetünk utolsó napjának eseményei:

Ezüstcseppnek a mai napon volt az utolsó terápiája. Jackie tartotta a terápiát. Először papírmunka volt, mert átadott nekünk minden feljegyzést az elmúlt 5 hét terápiáiról, amin minden gyakorlat dokumentálva van, amit Ezüstcseppel csináltak és az, hogy honnan hová fejlődött. Aztán jött egy hölgy, aki a fejlődés eredményét – mármint Ezüstcsepp jelenlegi állapotát és tudását – videóra is vette. Ezüstcsepp gyönyörűen ment a kis botjaival, amit megörökítettek, hogy össze tudják hasonlítani azzal a videóval, amit az érkezésünkkor készítettek.  Aztán következetek a mérések, amelyek bizonyították, hogy Ezüstcsepp testében semmilyen spazmus nem tapasztalható, tehát véglegesen megszűnt!!!!!!! Hurrráá J)))) Végezetül biciklizhetett Ezüstcsepp egy jó nagy szakaszt, végig a kórházon. Amolyan utolsó búcsú túra volt, hogy még egyszer megnézhessük, hol is töltöttük az elmúlt heteket.

Végezetül a könnyes búcsú következett. Megkértük Ericat és Jackiet (Michael sajnos nem ért rá L ), hogy üljenek le Ezüstcseppel és mondjanak neki egy-két instrukciót és búcsú szavakat, amiket videóra vettünk, hogy megmaradjon örök emlékül Ezüstcseppnek. Nagyon kedvesek voltak a lányok, megkönnyeztük őket. Érződött a szeretet, ami áradt belőlük Ezüstcsepp felé. Mindenki nagyon sajnálta, hogy haza jövünk és mindenki azt szerette volna, hogy ha ott maradunk. J Persze a végén sikerült még Michael-el is egy közös fotót készítenünk.

Miután végeztünk a terápiával gyors ebéd és egy kis pihenés, mert délután jött értünk Zsuzsa, hogy tőle is el tudjunk köszönni. Zsuzsa is az életünk része volt St.Louisban és még egyszer el kell, hogy mondjuk, hogy nagyon hálásak vagyunk neki azért, hogy megmutatott nekünk sok jó helyet, ahol nagyon jól érezhettük magunkat és amiket nélküle fel sem fedeztünk volna. Ma este is egy ilyen helyre mentünk. St.Louis belvárosában van egy CityGarden nevű park, amit pár évvel ezelőtt csináltak. Fantasztikusan szép, tele szökőkutakkal, amelyekben az emberek, de főleg a gyerekek ebben a nagy melegben fürdenek, szép növényekkel és érdekes alkotásokkal. Egybevéve nagyon lenyűgözött, hogy a felhőkarcolók között egy ilyen szép park található. Ezután pedig egy bárba mentünk, ahol tengeri herkentyűket lehet vacsorázni és helyi zenét lehet hallgatni. Fantasztikus élmény volt, főleg, mert Zsuzsa a barátait is elhívta, akikkel nagyon jól éreztük magunkat. Ezüstcsepp is élvezte a zenét és azt, hogy nem kell korán lefeküdni. Mire haza értünk majdnem éjfél volt.  Ezután kellett még befejezni a csomagolás hátra lévő részét. Hát nem sokat aludtunk, de megérte az élményért, amit búcsúzóul Zsuzsa nekünk ajándékozott. Tőle is elbúcsúztunk, de reméljük, hogy még vele fogunk találkozni.

A szállásunkon is már napok óta búcsúzunk. Majdnem mindenkitől sikerült is elbúcsúznunk. Azt mondták, hogy nagyon sajnálják, hogy elmegyünk, mert nagyon megszerettek minket és mi voltunk a legviccesebb család nálunk. Reméljük, hogy talán egyszer még sor kerül arra, hogy találkozhassunk ezekkel a kedves emberekkel.

Holnap megkapja Ezüstcsepp az elmúlt hetekért járó jutalmát: irány Florida, Orlandó…..