Az előző napon a szilva lé megtette hatását, de sajnos a kúpot sem tudtuk elkerülni, mert a nővérkék nagyon szigorúak voltak ez ügyben. Igazuk is volt, mert a végeredmény vetekedett a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság egész évi termésével! :-)))))
Sajnos az éjszaka nagyon rosszul telt! Ezüstcseppnek borzasztó fájdalmai voltak óránként sírt és nagyon nem érezte jól magát. Én mellette virrasztottam és nem mertem elaludni, mert nem tudtam, hogy mikor jön a következő fájás. Borzasztóan sajnáltam és tehetetlennek éreztem magam, hogy nem tudok rajta segíteni. Csak annyit tudtam tenni, hogy hívtam a nővért, de minden alkalommal ő sem tudott fájdalom csillapítót adni, mert annak is meg van a szigorú előírása, hogy mennyi időközönként melyiket lehet adni (mert hát szegénykém 3 félét is kap). Hajnalban aztán sikerült végre elaludnia és mire apa jött reggel, addigra semmi fájdalma nem volt már Ezüstcseppnek.
Délelőtt a második terápiára kellett mennünk. Egy nagyon kedves lengyel származású hölgy volt Ezüstcseppel. Nagyon jó terapeuta, igazán hozzáértően nyúlt Ezüstcsepphez. Bicikliztek és a terápia végén Ezüstcsepp megtette az első 4 lépését. Segítség volt apa, aki elől fogta a kezét és hátul pedig a terapeuta segített neki, hogy ki tudja nyújtani a térdét. De ha ezt a konduktorai látták volna!!!! Mert nagyon könnyen lehetett neki segíteni és magától le tudta nyomni a sarkát is! Gyönyörű 4 lépést tett meg a kis Drágánk, ami nagyon nagy változás.
Minden nap elámulunk egyébként, hogy mennyire laza Ezüstcsepp a korábbi állapotához képest és tényleg csak egy feladata van, hogy az izmait megerősítse, amik az önálló járáshoz kellenek! Mi úgy gondoljuk, hogy ő erre igenis képes lesz. Egyébként mindenki, aki kapcsolatba kerül vele, nagyon megszereti őt és az összes terapeuta azt mondja, hogy nagyon keményen dolgozik és nagyon jó vele együtt dolgozni.
Délután is Goziával volt a terápia és folytatták a délelőtt elkezdett gyakorlatokat. A kezét is sokkal jobban tudja használni, nagyon jól tud labdát dobni és ki tudja fordítani a tenyerét is, amit eddig nem tudott. Szóval, pozitív eredményekkel zárta a napot.
Jól el is fáradt, utána még természetesen a mesenézés nem maradhatott el és nagy alvás következett. Szerencsére ezt az éjszakát már átaludta nyugodtan, fájdalmak nélkül.
A vasárnapot jókedvűen kezdte és már 9-kor mentünk a terápiára. Ma egy másik terapeután k volt Tamara, aki nagyon kedves volt, borzasztóan tetszett neki Ezüstcsepp, és aki Donald Kacsa hangon beszélt, de közel sem volt olyan jó szakmailag mint Gozia. Sajnos a mai terápián jóformán nem csinált semmit Ezüstcseppel. Biciklire ráültette, és megtett ma is Ezüstcsepp pár lépést, de nem úgy segített neki, mint Gozia ezért ezek a lépések nem voltak olyan szépek. Ezüstcsepp kapott egy speciális térdmerevítőt is - amilyet még nem láttunk - és három fájdalom mentes és izom összehúzódástól mentes nap után kell éjszakára felhelyezni neki. De azt nagyon jó volt nézni, hogy Ezüstcsepp könnyedén emelgeti a lábacskáit, nagy terpeszt tud csinálni és teljesen megváltozott a tartása is! Attilának az volt az érzése, hogy Ezüstcsepp díszlépéseket gyakorolt, mert olyan magasra emelte a térdecskéit, mintha a Parlament előtt menetelne. Tamarát egyébként nagyon nehezen lehetett érteni. Mondtuk neki, hogy nem tud-e német vagy magyar nyelvű tolmácsot szerezni. Azt mondta, hogy mindent meg fognak tenni ennek érdekében. Aztán amikor megkaptuk Ezüstcsepp gyógyszerét, érdekes módon az orvos neve dr. Hamvas volt az üvegen :-))) Mily érdekes, olyan magyar hangzású ez a név :-))) Nem igaz, hogy nem lehet itt egy magyar tolmácsot szerezni..
Ezüstcsepp azt a mondatot, hogy "Good job!" rengetegszer hallja, már kívülről fújja :-))) Ha jól dolgozik a terápián, vagy ha a gyógyszert beveszi, mindenki ezt mondja neki.
Ma délben pedig elérkezett a várva várt pillanat, haza jöhettünk a kórházból. Nagy projekt volt, hogy éhesek voltunk és ebéd idő volt. Attila mondta, hogy menjünk át a szemben lévő bevásárló központba, mert ott vannak éttermek. Hát kudarcba fulladt az étteremben való evés, mert itt mindenhol csak hamburger és társai vannak az éttermekben és nem lehet, egy normálisat enni. Ezután az irányt a szupermarketbe vettük, ahol vettünk grillcsirkét és csináltam hozzá krumplipürét. Hát öröm volt nézni, ahogy Ezüstcsepp evett! Végre hosszú napok után újra jóízűen tudott enni! Vacsorára is ugyan azt kérte és dupla adagot evett belőle :-))) Apukája is végre egy hét után a sült krumpli és saláta helyett rendes ételt tudott enni - főzött magának egy kis csípős indiait! Így holnap újult erővel vághatunk neki a napnak......
